Mi lenne ha elkezdenék élni? Amióta eljöttem Kecskemétről, olyan világba jöttem vissza, hogy néha azt sem tudom: átélem az eseményeket, vagy csak álmodok. Visszahúz minden porcikám arra a helyre...abba a zöld szobába.... de kicsit már reálisabb kéne legyek hiszen nagyon magam alá sülyedtem az utóbbi időben. Tudom, hogy lesz még alkalmam visszamenni, és hogy még Ő is jön ide, de én még ITT élek. Itt kell továbbfejlődnöm és itt kell kitüzzem a céljaimat. Rengeteg mindent akarok csinálni!
Befelyezni a rajzot, amivel sokat nem foglalkoztam...
Elmenni a könyvtárba és úszni a lapok között
Uszoda... rég tervezem már
Új design-t tervezni a blogomnak mert meguntam ezt :))
Venni egy új gitárt... olyan mindha a lelkemet cserélném le... sokszor melettem volt mikor senki más.
És még számtalan dolog, amiről csak úgy elfeledkezem, EZ NEM ÉN VAGYOK.
Hogy mi van velem, nemtudom... azaz sejtem...
Az van amit a művészek évezredek óta próbálnak megzenésíteni, lerajzolni, festeni, építeni, de még nem sikerült nekik.
Ilyen állapotban akarok maradni, de végre koncentrálni a saját dolgaimra is! Vizsgák állnak előttem, olyan vagyok mint egy beszorult herrentyű a dogrodigóban (...mivan?...)
Sokmindent el kell érnem. És el is fogom érni, hisz csak így lehetetek ujra ÖNMAGAM.
Ezért most nem is ülök a gép előtt hanem felállok és elindulok végre a könyvtárba :))
Szép napot neked!
(mi értelme volt ennek a bejegyzésnek? :)) nemtudom. )
